Mi történik egy általános belgyógyászati vizsgálaton?
A belgyógyászati vizsgálat lényeges része a kórtörténet kikérdezése.A családban előforduló betegségekre kérdez rá az orvos, különös figyelemmel a szív-érrendszeri (
magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, trombózis, embólia), a gyomor-bélrendszeri (
máj, epebetegség), az anyagcsere (
cukorbetegség, zsíranyagcsere eltérések), endokrinológiai (
belső elválasztású mirigyek, hormonok), légzőszervi, urogenitalis (
húgyúti), mozgásszervi megbetegedésékre, az autoimmun és fertőző betegségekre, a fejlődési rendellenességekre és a daganatos kórképekre. Nagyon fontos a családi halmozódás vagy a családban előfordult kórképek életkori megjelenése.A kórtörténet része a páciens korábbi betegségeinek ismerete, a gyerekkori betegségek és azok szövődményei valamint a családi kórtörténetnél felsorolt szervrendszeri megbetegedések. Mindig ki kell térni az
allergiára, ideértve a légúti, táplálkozási és gyógyszer allergiát is.A fizikális vizsgálat során vizsgálja az orvos az általános belszervi állapotot, a test fejlettségét, a páciens tápláltságát. Megfigyeli a bőr, látható nyálkahártyák színét, tapintja a pajzsmirigyet, nyirokcsomókat. Kopogtatja, és hallgatózással vizsgálja a belgyógyász a mellkast, tüdőt, szívet, tapintja a perifériás ütőereket, nyaki ütőeret és megtekinti a visszereket. Vérnyomást mér. Kitér a has tapintására, ahol a májat, lépet tapintja, a has érzékenységét vizsgálja, kóros rezisztenciát, sérvet keres, megállapítja a műtéti hegeket.A belgyógyászati vizsgálat részét képezi a mozgásszervek és idegrendszer vizsgálata is. Gyakran végez a belgyógyász EKG vizsgálatot kiegészítéseként a fizikális vizsgálatnak.A tünetek panaszok, kórtörténeti adatok ismeretében szűrőjelleggel vagy a tünetek okának kiderítésére a belgyógyász felállít egy diagnosztikus sorrendet laboratóriumi vizsgálatokkal, képalkotó vizsgálatokkal, további szakorvosi konzultációk megszervezésével.A leletek értékelésénél mindig kitér a korábbi leletekkel történő egybevetésre, hiszen nemcsak a jelen állapot felmérése, hanem a korábbiakhoz képest bekövetkezett változás alapján tud dönteni a terápia megválasztásáról.